Tervezési események összefoglalója

A Helyi Fejlesztési Stratégia elkészítésének folyamata két szakaszra osztható:

I. Előkészítő időszak tevékenységei (2015. szeptember – 2015. október)

Fórumsorozat

A 2007-13-as ciklushoz képest a HACs akcióterülete átalakult. A korábbi időszak tervezési területét a Kisteleki Kistérség 6, és a Mórahalomi Kistérség 8 (A kistérséghez tartozó 10 település közül Bordány és Zsombó kivételével) települése alkotta. A 2014-2020-as ciklusra a HACS kettévált, a mórahalmi járáshoz tartozó települések (Bordánnyal és Zsombóval kiegészülve) alkotják az új akcióterületet. A megváltozott akcióterületre és a szervezetre tekintettel a Miniszterelnökség támogatásával 10 alkalomból álló fórumsorozatot szerveztünk. A rendezvénysorozat alapvető célja a 2014-20-as Vidékfejlesztési Program megvalósítása érdekében a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesülete új vidékfejlesztési szervezet bevezetése, megismertetése a Mórahalmi Járásban. A vidékfejlesztési szervezet bemutatása mellett fontosnak tartottuk a LEADER Helyi Akciócsoportok Vidékfejlesztésben betöltött szerepének és magának a LEADER módszernek a bemutatását, népszerűsítését, előnyeinek kiemelését és a 2014-20-as Vidékfejlesztési Programhoz történő kapcsolódásának bemutatását. A rendezvénysorozat során figyelmet fordítottunk a résztvevők, a lakosság fejlesztési igényeinek megismerésére és a résztvevők segítségével próbáltuk feltárni azokat a problémákat, amelyek a térséget jellemzik. Így a HFS célkitűzésének alapjai már ekkor átgondolásra kerültek. A fórumon bemutatásra és kiosztásra kerültek a helyzetfeltárást segítő kérdőívek.

Szervezet átalakítása, alapszabály módosítása

Egyesületünk - nevében még jelenleg is őrzi ezt a múltbéli sajátságát - korábban kizárólag önkormányzatokból álló Egyesület volt. Ezért az akciócsoporttá válás szempontjából szükség volt a szervezet átalakítására, civil és önkormányzati tagok felvételére. A csatlakozási lehetőségről, az új HACS megalakulásáról és következő időszak feladatairól e-mailben értesítettük a települési szereplőket. A csatlakozási szándéknyilatkozatok begyűjtésével párhuzamosan a korlátozásmentes tagfelvétel biztosítása érdekében módosításra került a szervezet alapszabálya. A civil és vállalkozói tagok felvételét lehetővé tevő alapszabály elfogadása 2016. november 6-án került sor. Az módosított alapszabály elfogadásának idejére szerencsére már kellő számú civil és vállalkozói tag csatlakozási szándéknyilatkozatával rendelkeztünk, ahhoz, hogy a tagfelvétel után teljesítsük az akciócsoportként történő működés törvényi feltételeit, biztosítani tudtuk a tagságban a szférák megfelelő arányát.

Kérdőívezés, projektötlet – gyűjtés

Az előkészítő szakaszban tartott a fórumsorozatokra papír alapú kérdőíveket és projektötlet-gyűjtő adatlapokat vittünk. Mindkét dokumentum megjelent az október közepétől működő honlapunkon a www.ujleader.homokhat.hu-n. Az előkészítő szakaszban a helyzetelemező kérdőívekből nagyon kevés (mindössze 7 db jutott el hozzánk, amiből 2 db érkezett papír alapon). A projektötlet – gyűjtés sikeresebbnek bizonyult 89 db ötlet érkezett be.

II. Megvalósítási időszak tevékenységei (2015. november 1 – végleges stratégia elfogadásáig)

Adatgyűjtés, helyzetelemző rész összeállítása

Az adatgyűjtés során elsősorban a TEIR adatbázisra, kis mértékben a helyzetfeltáró kérdőív adataira támaszkodtunk. Az elkészült helyzetelemzés 2016. november elejétől a honlapon bárki számára elérhető, véleményezhető volt.

Kérdőívek

Az előkészítő szakasz kérdőívezésének sikertelenségét azzal magyaráztuk, hogy talán a kérdőívünk túlságosan részletes, túl hosszú volt. Ezért összeállításra került egy „könnyített” v2 verzió, amit egyben alkalmasnak gondoltunk arra, hogy a hátrányos helyzetű csoportok véleményének felmérésére szolgáljon. A TKCS a HFS gazdaságfejlesztési fókuszára és a foglalkoztatottság növelésére szolgáló célok miatt célcsoportnak az

a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűeket választotta. Ebbe a célcsoportba azok az egyének tartoznak, akik az átlagosnál nehezebben boldogulnak a munkaerőpiacon. Így ide tartoznak a munkanélküliek, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, alacsony jövedelemszinttel rendelkezők, álláskeresők.

E kategóriába beletartoznak a nők, romák vagy mély szegénységben élők és az idősebb, de még aktív korosztály is. Vagyis elmondható, hogy a hátrányos helyzetű célcsoporton belül is a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűekre helyeztük stratégiánkban a hangsúlyt.

A térségre jellemző, hogy a sok esetben nehezen elérhető tanyasi lakosság jelentős hányada tartozik a fent említett munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű célcsoportba.

Így a felmérést zömében e lakosság körében végeztük el. A leegyszerűsített, könnyen kitölthető kérdőíveket a tanyagondnoki szolgálat segítségével juttattuk el az érintetteknek, akik megfelelő helyismerettel és szociális érzékenységgel bírnak, melyet a felméréshez szükségesnek tartottunk

A települési kapcsolattartók segítségével a kérdőívekből 45 db érkezett. Ezek feldolgozása megerősítette, hogy a munkaerőpiacot is élénkíteni képes gazdaságfejlesztési fókuszú stratégiára van szükség. A felmérésből az is látható, hogy olyan egymást kiegészítő programokra van szükség, mely segíti a térségben élők foglalkoztatásának bővítését és mindemellett az életszínvonal emelésére fókuszál.

A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a hátrányos helyzetű célcsoportok nehéz elérhetősége miatt a jövőben szükség van az őket ismerő civil szervezetek bevonására így tervezzük a velük való együttműködés élénkítését.

A felmérés időszakában és a HFS véglegesítéséig az alábbi módon vontuk be a hátrányos helyzetű ill valamilyen szempontból sérülékeny célcsoportokat

• lakossági, könnyen kezelhető kérdőívek készítése kifejezetten a célcsoport számára
• lakossági kérdőívek eljuttatása az érzékeny célcsoportoknak, tanyagondnoki szolgálat ill. önkormányzati kapcsolattartók segítségével
• önkormányzati kapcsolattartók, önkormányzati vezetők és egyesületi tagok közreműködésével megrendezett műhelymunkák és egyeztetések során a hátrányos helyzetű célcsoporttal kapcsolatos problémák rögzítése, szociális területet érintő tapasztalatok átbeszélése

Következtetésként elmondható, hogy nehezen elérhetők térségünkben a hátrányos helyzetű csoportokba tartozó lakosok, és a kérdőíves felmérés lebonyolításához és kiértékeléséhez is szükség van olyan támogató civil szervezetre, aki jól ismeri azon csatornákat mely segítségével elérhetővé válhatnak.

A HACS működése során vállalt tevékenységek a hátrányos helyzetű célcsoportok bevonása érdekében

• hátrányos helyzetű célcsoportokkal foglalkozó civil szervezetek bevonása az egyesületi munkába akár tagságbővítéssel, és/vagy esélyegyenlőségi munkacsoport létrehozása (HÖKTE rendelkezik érvényes esélyegyenlőségi tervvel és esélyegyenlőségi referenssel)
• egyeztető fórumok, műhelymunkák szervezése során esélyegyenlőséggel foglalkozó témák átbeszélése a tagsággal
• rendezvényszervezés
• részvétel a pályázatok lebonyolításában

Projektötlet gyűjtés

Összesen 107 projektötlet érkezett. Feldolgozásuk során az alábbi csomópontokat találtuk:

A helyzetelemzésből leszűrhető problémák és az ötletek feldolgozásának eredménye együtt hozta létre az intézkedési tervben kikristályosodó támogatási területeket, amelyek rímelnek a projektötletek csomópontjaira.

Tervezés koordináló csoport

Az civilek és vállalkozók felvételét követően kör e-mailben toboroztunk szereplőket elsősorban a tagság köreiből. A levélben bátorítottuk a tagokat, hogy az akcióterületről javasoljanak a tagságon kívüli szereplőket, szakértőket akiket érdemes lenne a tervezési folyamatba bevonni.

Szerepe a tervezési folyamatban

-          Nem dönt – csak javaslatot tesz, koordinatív szervezet

-          Javaslatot tesz a tervezési folyamat során alkalmazott eljárásokra, módszerekre

-          Javaslatot tesz szakértők bevonására, bizottságok létrehozására

-          Javaslatot tesz a teljes tervezési folyamat ütemezésére

-          Stratégia draft és végleges verziójának kidolgozása

A TKCS jelenleg 6 tagból áll (tagok részletesen ld. mellékletben), de nyitott, bárki csatlakozhat. Terveink között szerepel a vállalkozói szférából további szereplők bevonása.

Önkormányzati szféra:                      2 tag

Civil szféra                                         3 tag

Üzleti szféra:                                    1 tag

Összesen:                                          6 tag, Önkormányzati szektor aránya: 33%

A TKCS munkáját az Egyesület irodavezetője és két szakértő (turisztika és felmérések – kérdőívezés témában) segíti.

TKCS feladatai, tevékenysége a következőkre terjedt ki: a HFS tervezés ütemtervének elfogadása; javaslattétel szakértők bevonására; társadalmasítás, kommunikációs terv elfogadása; beérkezett projektötletek összesítése, feldolgozása; műhelymunkák szervezése, forgatókönyvének kidolgozása. Stratégia draft és végleges verziójának kidolgozása.

Települési tematikus műhelymunkák

A települési műhelymunkák célja az adott településről beérkező projektötletek átbeszélése, rangsorolásra, a fejlesztési irányok meghatározása volt.

Települési projektötletek összefoglaló táblázata

Helyi fejlesztési stratégia munkaverziói

Draft verziók: v1.1, v4.1, draft végleges 

Végleges verziók:  intézkedési terv munkaváltozat,

2016.06.10-én elfogadott végleges változat 1. rész  2. rész